Esszük, pedig nem kéne

Manapság ha egy háziasszony szeretné előteremteni a mindennapi betevőt, nincs nehéz helyzetben. Üzleteink roskadoznak a gyönyörű, egészségesnek tűnő zöldségektől és gyümölcsöktől, hónapokig friss alapanyagoktól és percek alatt elkészülő félkész ételektől. A vonzó külső, azonban csalóka. A nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar az "adjunk egészséges ételeket" helyett, a "hozzunk létre minél tetszetősebb, hosszabban eltartható élelmiszereket, minél nagyobb profittal" jelszót tűzte ki a zászlajára.
 
Hogyan valósítják meg saját céljaikat a fogyasztók kárára?
 
Élelmiszeripar:
 
A vásárló látszólag könnyű helyzetben van, hiszen finom és nagyon finom között kell dönteni. A valóság azonban sokkal összetettebb. Léteznek olyan szempontok is, melyeket nem tüntetnek fel a címkéken. A készáruk nem csak a jó recept miatt látványosak, az előre csomagolt húsáruk sem véletlenül őrzik meg színüket és zamatukat napok után is. A modern tudománynak komoly szerepe van eme "csodákban", hisz ezek többségét a vegyészek alkották.
 
Mesterséges tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, színezőanyagokat adagolnak az ételeinkhez, ezek miatt lesznek az ételek ilyen ízletesek, szépek és tartósak.
 
Vajon mit okoz ez a testünkben?
 
A kérdés jogos, hisz az emberi testet nem vegyszerek feldolgozására "találták ki". Ezek a kemikáliák jobb esetben kisebb, rossz esetben komoly gondot okozhatnak a gyanútlan fogyasztóknak.
 
Nézzük mivel állunk szemben, milyen anyagokkal fertőzzük testünket nap, mint nap:

• Tartósítószerek
• Antioxidánsok
• Étkezési savak
• Édesítőszerek
• Adalékanyagok (zselésítők, sűrítők, stabilizátorok, módosított keményítők)
• Színező anyagok
• Térfogatnövelő szerek
   
  

Még a nevük is félelmetes, ezért hogy ne zaklassák fel a kedves fogyasztót, az EU kidolgozta a ’60-as években, az un. E számozási rendszert. A különböző számok egy-egy csoportot jelölnek a fentiek közül, így a vásárló csak annyit lát, hogy E210, E213 stb.
 
Így fogalmunk sincs, hogy milyen mérget eszünk, azonban a helyzeten ez nem változtat.
 
Testünk ezekkel a savas kémhatású, vagy lebomlás közben savassá váló mérgek tömegével nem tud mit kezdeni. Ilyen mennyiségben nem tudja kiüríteni a szervezetünkből és kialakulnak a savas test jellemző tünetei.
 
Mezőgazdaság és állattenyésztés:
 
A növényeket a mai ipari módszerek használata miatt sokféle betegség, kártevő fenyegeti. Az egészséges növények meglehetősen ellenállóak, nehezen betegszenek meg. A tápanyaghiányos, mesterséges módszerekkel nagyon gyors növekedésre kényszerített növények azonban gyengék, fogékonyabbak a betegségekre. Ez újabb problémákat vet fel, ezért a modern mezőgazdaság rengeteg különböző vegyszert használ a kártevők elleni harcban. Rovarirtók a különböző kártevőkre, gyomirtók a gyomok ellen, gombairtók a gombák ellen Számtalan kemikáliával kezelnek egy növényt, míg eléri a betakarítást. A probléma az, hogy a permetszerek nagy része nem bomlik le teljesen, hanem a növény héjában, vagy belsejében raktározódik el.
 
A hagyományos gazdaságokban nevelt állatokat gyakran tarják mostoha körülmények között. Ha elvetődünk egy "modern" üzembe, jól látható, hogy az állatok (szárnyasok, sertések, szarvasmarhák) szűk helyen, a napfénytől, friss levegőtől elzárva élik életüket. Ezek az állatok hajlamosabbak a betegségekre, és rengeteg gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy hozzák az előírt húshozamokat. A természetes legeltetéses tartás helyett, koncentrált tápokkal etetik, amibe antibiotikumot és csontlisztet is kevernek. Ezek nem természetes és főleg nem elfogadható táplálékok egy átlagos növényevő étrendjében, így emésztési problémákat okoznak. Jöhetnek ismét a betegségek, fertőzések, majd a véget nem érő gyógyszeres kezelések. Ezek a vegyszerek a tejben, tejtermékekben is kimutathatóak.
 
Láthatjuk, hogy az az elképzelés, hogy hagyományos élelmiszereink valóban táplálnak, illúzió.
 
Mivel tudunk javítani a helyzetünkön?
 
1. Tudatosan választjuk meg az élelmiszereinket.

• Manapság egyre több bio üzlet nyílik, ahol élelmiszerek széles skálája várja a fogyasztókat.
• Igyekszünk kistermelőktől vásárolni zöldséget, gyümölcsöt. Ha nem bio termelők, akkor ők is permetezik növényeiket, hallatszik sokszor az ellenérv. Igen minden bizonnyal. Mégis azt gondolom, hogy ha már nem tudunk folyamatosan bio zöldségeket beszerezni, akkor válasszuk a kevésbé rosszat. Egy kistermelő kis mennyiségeket sokkal gondosabban, nem kizsigerelt talajon termeszti, így a kifejlődő növény mind ízében, mind pedig tartalmában biztos, hogy minőségibb lesz, mint nagyüzemi társa.
• Ha nem bio boltban vásárolunk, legalább nézzük meg, hogy mit veszünk. Válasszuk azokat az élelmiszereket, melyek a lehető legkevesebb adalékanyagot tartalmazzák.
   
  

2. Biztosítjuk szervezetünk számára azokat a tápanyagokat, és élő anyagokat, melyek segítik a méregtelenítésben és amelyek energiával látják el.
 
Iktasson be Ön is mindennapi táplálékai közé minél több, friss, lehetőleg nyers, vagy enyhén párolt zöldséget, frissen készített zöldségleveket, csíráztatott gabona magvakat és napi min. 2 l ionizált, tiszta lúgos kémhatású vizet.
 
Tapasztalni fogja, hogy a LÚGOSODÁS=FIATALODÁS nem csak egy szlogen, hanem a valóság.