Savasító táplálkozás

Kevesen vannak tudatában annak, hogy a test túlsavasodása nagyrészt a helytelen táplálkozásnak köszönhető. Étkezési szokásaink messzemenően meghatározzák testünk egészségét. Egyáltalán nem mindegy, hogy értékes tápanyagokat tartalmazó élelmiszerrel, vagy a szervezet számára értéktelen, felhasználhatatlan „élelmiszerekkel" tömjük meg bendőnket.
 
Tudatosítsuk magunkba, hogy nem abból tartjuk fenn magunkat, amit elfogyasztunk, hanem abból, ami az emésztésünk során válik belőle.
 
Mai étkezési szokásainknak köszönhetően, azonban a szó legszorosabb értelmében "életveszélyesen" élünk.
 
A legfőbb táplálkozási hibák:

• Túl sokat eszünk a rosszból, és túl keveset a természetesből.
• Túl gyakran, túl sokat és túl gyorsan eszünk.
• Túl későn, túl sok, nehezen emészthető fehérjét fogyasztunk.
• Túl keveset iszunk!
   
  

Túl sokat eszünk a rosszból, és túl keveset a természetesből.
 
Nincs olyan ember, aki ne hallotta volna már ezt a kijelentést.
 
De mi számít rossznak és mi számít természetesnek?
 
Annak idején, amikor az ember a környezetéből, és nem pedig üzletekből szerezte be a táplálékait, akkor alapvetően zöldségeket, magvakat, némi gabonát, gyümölcsöket, a víz mellett élők halat, más területeken élők pedig alkalmanként friss húst fogyasztottak. Minden, amit ettek friss volt, tartalmazta a szükséges tápanyagokat és nem volt benne tartósítószer, cukor, aromák és egyéb mérgek.
 
Ezeket a friss tartósítószer és egyéb adalékanyag, vegyszermentes élelmiszereket nevezhetjük természetesnek. Ez a táplálkozás valóban az egészség felé vezetett minket, hisz 80%-ban lúgosító, 20%-ban savasító élelmiszereket tartalmaz és megtalálhatóak benne a szükséges vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.
 
Mi a helyzet a civilizált ember táplálkozásával?
 
Felborult az arány kb. 80-90 %-ban savasító, és 20-10 %-ban lúgosító a táplálkozásunk. Ez azt jelenti, hogy azok az élelmiszerek, amiket elfogyasztunk, lebontódás során savas melléktermékeket hoznak létre. Ilyen mennyiségű savas salakanyaggal nem bír el a szervezet és savas erjedés indul el a testünkben. Képzeljék úgy el, mintha egy tál egészséges barackba betennénk egy rohadt barackot. Biztos, hogy rövid időn belül elindul egy erjedési=savasodási folyamat, amely az összes barackot tönkreteszi. Ugyanez játszódik le a szervezetünkben sejt szinten, a savas salakanyagok nem kímélnek semmit, tönkreteszik testünket.
 
A következő élelmiszerek savasítanak leginkább:

• Cukor
• Fehér liszt és más finomított gabonák
• hús, húskészítmények
• cukros, szénsavas, mesterséges édesítővel ízesített italok
• tej, tejtermékek
   
  

A rosszul összecsoportosított élelmiszerek is gondolt okoznak: Nagyon rossz kombináció a szénhidrát, állati fehérjével. Vagyis amikor rántott húst eszik krumplival, utána pedig egy kiadós desszerttel, biztos lehet benne, hogy határozottan savas irányba terelte testét.
 
Másik jelentős probléma, hogy élelmiszereink vitamin, ásványi anyag és nyomelem hiányosak. A nagyüzemi gazdaság, kizsigerelt, elsavasodott talajain termesztett növények már eleve kevesebb tápanyagot tartalmaznak, mint akár 100 éve és ehhez járul még, hogy az élelmiszeripar feldolgozó és tartósító eljárásai során a kevésből még azt a kicsit is tönkreteszi.
 
Milyen hatást váltanak ki a műételek a szervezetünkben?
 
Műételek alatt értem, mindazokat az élelmiszereket, melyek az élelmiszeripar alapos feldolgozása és átalakítása során, elveszítik tápanyagtartalmukat és megszűnnek élőnek lenni. Rendkívül széles a paletta, a műlevesektől, a fehér kenyérig terjed.
 
A búza, csíra állapotában tartalmazza a legtöbb tápanyagot és a legtöbb életet. Ez a gabonanövény növekedése során folyamatosan csökken, de még aratáskor is van tápértéke. Aztán jön a hántolás (a tápanyag 80-90%-át tartalmazó külső buroktól és a csírától megfosztják a magot), fehérítés, vegyi kezelések, összekeverik mindenféle adalékanyaggal, tartósítószerrel és a végén megsütik.
 
Ön szerint mennyi tápanyagot tartalmaz ez az élelmiszer? És mennyi életet hordoznak a benne található összetevők? És a többi hasonló "élelmiszer"?
 
Ezért fordulhat elő, hogy mennyiségileg túl-, minőségileg viszont alultápláltak vagyunk. A méregtelenítéshez testünknek vitaminokra, a savak lekötéséhez, pedig ásványi anyagokra és nyomelemekre van szüksége.
 
Mi történik, hogy ha táplálékaink ezeket a létfontosságú anyagokat nélkülözik?
 
Tovább romlik testünk állapota, egészen addig, amíg teljesen össze nem omlik.
 
Túl gyakran, túl sokat és túl gyorsan eszünk.
 
Tapasztalta már, hogy akkor is evett, amikor nem is volt éhes? Egy-egy evéskor csak annyit eszik, ami éppen elég, vagy gyakran érzi, hogy jól teleette magát?
 
Ha egy napi táplálkozásunkat külső szemlélőként végigkísérnénk, rengeteg logikátlanságot fedezhetnénk fel:

• eszünk, rágcsálunk pedig nem is vagyunk éhesek
• szomjasak vagyunk, de ahelyett, hogy folyadékot vennénk magunkhoz, inkább eszünk egy kicsit
• tudjuk, hogy nem tesznek jót bizonyos élelmiszerek (csoki, cukorka, chips), de mégis rágcsáljuk ezeket
• gyakran eszünk pusztán élvezetből, vagy az adalékanyagok, cukor narkotikumhoz hasonló kényszerítő hatása alatt
• a másik véglet: aki egész nap éhezik, mindenhogyan jelez már a teste, hogy kimerült és táplálékra van szüksége, de helyette bekap valamilyen értéktelen harapni valót
• elfogy az energiánk, gyorsan iszunk egy kis kávét, mely lehet, hogy megugrasztja a vérnyomásunkat, de energizálni biztos nem fog
• egész napos éhezés után este jól bevacsorázunk, úgy hogy majd kipukkadunk, aztán jöhet a zaklatott alvás
• elfelejtünk inni, nap végén jut eszünkbe, hogy ma csak 1-2 pohár (jó esetben) vizet ittunk
   
  

Ezek az evési, ivási szokások alaposan megviselik szervezetünket. Biztos lehet benne, hogy nem az egészség megőrzése felé terelnek bennünket.
 
A túl gyakori, szinte szünet nélküli evés, és az értéktelen, "tartalom nélküli" ételek nagyon megterhelik emésztőrendszerünket. Ideális esetben egy-egy étkezés során és utána, emésztő nedveink segítségével megemésztjük és hasznosítjuk a táplálékot.
 
Mi történik, ha az egy étkezés egész nap tart?
 
Folyamatos emésztőnedv termelésre serkentjük szerveinket, melytől azok kimerülhetnek, valamint a még meg nem emésztett táplálékra, ha újabbat eszünk, akkor nem tud létrejönni sikeres emésztés. Elindul egy erjedési folyamat a belekbek és puffadás, fokozott gáztermelődés alakul ki.
 
Ki ne tudná, hogy az alapos rágás a jó emésztés alapja. A megfelelő rágással biztosított optimális előemésztés segíti a gyomor és a belek rendkívül nehéz munkáját. Ha valóban következetesen és alaposan megrágjuk az ételt addig, amíg folyékonnyá nem válik a szánkban, akkor már néhány nap múlva tapasztaljuk, hogy javult az emésztésünk. Meglepő, hogy ha alaposan rágjuk meg táplálékainkat, mennyire keveset kell ennünk ahhoz, hogy jóllakottnak érezzük magunkat.
 
Túl keveset iszunk és nem tiszta vizet!
 
Nagyon fontos! Ha csak annyit jegyez meg, hogy sok-sok tiszta, lehetőleg LÚGOS KÉMHATÁSÚ VIZET KELL INNI, már akkor is megtette az első lépést egy egészségesebb élet felé.
 
Hasonlóan a talajhoz, amelyen élünk, a testünk 70%-át víz alkotja. Az étel utáni csillapíthatatlan sóvárgás, gyakran a test víz iránti könyörgése. Ahogy az ember elkezd vízzel hidratálni, fokozatosan kifejlődik a szomjúságérzet is.
 
A víz nélkülözhetetlen a méregtelenítéshez. Képzeljen el egy patakot, melynek medrében éppen csak csörgedezik a víz és mellé képzeljen el egy sebes folyású hegyi patakot. Ön szerint melyik szállítja el könnyebben a felhalmozódott üledéket?
 
Folyadék hiányában a méreganyagok nehezebben tudnak távozni szervezetünkből!
 
A folyadék, amire a testünknek szüksége van, NEM kávé, tea, cukros, szénsavas ital, hanem TISZTA, lehetőleg LÚGOS VÍZ!